Nyilatkozat a nemzetközi katalogizálási alapelvekről (ICP) 2016

Az első, "Párizsi alapelvek” ("Paris Principles”) néven ismert, alapelvekről szóló nyilatkozatot 1961-ben hagyta jóvá a Katalogizálási Alapelvek Nemzetközi Konferenciája. Célját, a katalogizálás nemzetközi szabványosításának megalapozását, kétségkívül elérte: az azóta világszerte kidolgozott katalogizálási szabályzatok többsége pontosan, vagy legalábbis jelentős mértékben követte az alapelveket.Több, mint ötven év elmúltával ugyanúgy szükség van a nemzetközi katalogizálási alapelvek egy közös készletére,tekintettel arra, hogy a katalogizálók és a felhasználók világszerte online katalógusokat használnak kereső-és discovery rendszerként. A 21. század elején az IFLA új alapelveket fektetett le, amelyek 2009-ben láttak napvilágot, és amelyekalkalmazhatók az online könyvtári katalógusokban, sőt azokon túl. A jelenlegi változat felülvizsgálata és aktualizálása 2014-ben és 2015-ben történt, és 2016-ban került jóváhagyásra.A 2009-ben kiadott alapelv-nyilatkozat felváltotta és egyértelműen kiterjesztette a „Párizsi alapelvek” alkalmazási területét a csupán szöveges forrásokról a források valamennyi típusára, illetve a pusztán csak a rendszó és a tételforma megválasztásáról a könyvtári katalógusokban használt bibliográfiai és authority adat minden vonatkozására.Nemcsak alapelveket és célkitűzéseket, hanem irányadó előírásokat is magában foglalt, amelyek alkalmazása a katalogizálási szabályzatokban nemzetközi szinten kívánatos, továbbá keresési és lekérdezési útmutatást is tartalmazott. Jelen, 2016. évi kiadás figyelembe veszi a felhasználók új kategóriáit, a nyílt hozzáférésű környezetet, az adatok cserélhetőségét és elérhetőségét, a keresőeszközök sajátosságait, valamint általában a felhasználói viselkedés jelentős mértékű megváltozását.